Kötetlen

by Herdics Andi

Kategória: Játékból

Ilyenek ezek a lányok

Image
Léderer Anita fotója

Unatkoznak a csajok
A kirakatba’
Fejvesztve szépek
Ahelyett,
Hogy beszélgetnének.
Massimo Dutti
Tudja mi a ‘tutti’.

Reklámok

Hóember levele Anitához

Ismét egy baráti feladat, most Léderer Anitától. A képre, amit ő készített, kellett versikét írni. Ez sült ki belőle:

Anyám mézeskalács szoknyájába kapaszkodva
Hangolódom a Karácsonyra
Csokornyakkendőben
Gombszemekkel ámulok
Lehet hogy Neked,
De csak Neked
Még egy titkot is
Elárulok.

Illatfehővel jön rám
Mécsesfényből
A hőhullám
De nem lesz nekem
Hát hogy is lenne,
Karácsonykor
olvadt hullám.

Nem félek én tőle,
Csak játszom a tűzzel.
Kérlek Téged,
néhány napig
csak néhány napig
Ne űzz el.

Tudod mit?
Hajolj ide,
Súgok Neked valamit.

Műorr alatt cérnaszájjal
Rámvarrt boldogsággal
Én biz’ azért mosolygok,
Mert csak egy wannabe hóember vagyok.

Első nap a pályán

sipalya2

Elöljáróban egy kis történet, hogy is született ez a versike. Marencsák Noémitől kaptam két szót: porcica és sísapka, no meg 15 percet, hogy verset fabrikáljak. Ez lett belőle, de vállalom 🙂 :

Mint a parkettán a porcica
Hömpölyögtem lefelé
Az alig lejtő
Lejtőn
Már már zavarba ejtő
Lassúsággal
A hegyóriások némán tűrték
És tán szánalomból,
de csontom nem törték
Miközben egyre szabadabban
Vettem
A síbérlet után a levegőt
És kifújtam
Hadd dermedjen
Mínusz fokban
A feszültségem
És tapossák bele
A hóba
Boardok meg a lécek
Hogy tavasszal
Száműzetésből olvadva
Így majd újragondolja,
Kibe mászik
Helyettem a ‘kis ostoba’.

Addig suhanok
Mígnem
A hó helyett már
A szemem szikrázik
Az utolsó dombról lecsúszva
Hóangyalként landolok
Egy nagyobb kupacba
A szemem is alig látszik
És még a homlokom is fázik

De megérte
Küzdeni érte.

A nap tanulsága levonva,
Kell egy jobb sísapka.

%d blogger ezt kedveli: